Borítókép: A majdnem halálos agysérülése után egy Ironmannel született újjá ez a futó

A majdnem halálos agysérülése után egy Ironmannel született újjá ez a futó

Forrás: finisherpix.com
Az orvosok azt mondták Michael Bigognónak, hogy 10 százalék esélye van az életre. Júliusban viszont teljesítette az Ironmant.

Öt évvel ezelőtt Michael egy kórházi ágyon feküdt egy sisakban, úgy, hogy a koponyájának negyede hiányzott. Ekkor még senki nem gondolta volna, hogy idén teljesíti az Ironmant. Még a verseny speakere, Mike Reilly is elsírta magát, annyira örült Michael sikerének.

A 28 éves férfi versenyzésre született. Már gyerekkorától kezdve sportolt, kipróbálta a jéghokit és a focit. Iskolás korában mindenki tudta róla, mennyire imád versenyezni, az életcélja is az lett, hogy folyamatosan megmérettesse magát. Minden évben megnyerte a mérföldes futást a suliban. A legfontosabb sport mégis a baseball volt számára, ezért büszkén el is fogadta a Drury Egyetem ösztöndíját.

Mindent beleadott, amikor pályán volt. Még a vállficamok, csuklótörések és más sérülések sem rettentették el a játéktól.

„A baseball életem szerelme. Akkor is játszanék, ha kiszúrnák a szemem”
mondta korábban.

2012 májusában pont az első évét fejezte volna be a főiskolán. Ekkor barátaival szórakozott, épp egy gördeszkát próbáltak ki és Michaelen volt a sor. Az utolsó emléke Michaelnek erről a napról, hogy ráállt a deszkára.

Mivel 20 perccel később sem ért vissza, a barátnője, Andi és egy haverjuk bringára pattantak, hogy megkeressék. Pár méterrel odébb látták, ahogy a mentősök körbeveszik a fiút, aki egy hatalmas vértócsában feküdt. A környéken élők látták, mi történt: Michael a kanyarban lerepült a deszkáról és beütötte a fejét.

A kórházba szállítást követően az orvosok egy vérrögöt fedeztek fel, mely az agyánál helyezkedett el. Ez az egyik legveszélyesebb sérülés. A sebészek a koponyája negyedét távolították el, majd két és fél hétig mesterséges kómában tartották a fiút. Az orvosa szerint 10% esélye volt a túlélésre. A két és fél hét letelte után a nyomás stabilizálódott Michael fejében és felébresztették. St. Louis-ban kezelték tovább hónapokon keresztül. A negyedik hónapban helyezték vissza koponyájából kivett darabot.

Michael viszont soha nem adta fel. Egyik nap például otthon tévéztek, amikor Michael felpattant és közölte a barátaival, hogy elmegy kocogni. Gregg, az apja úgy döntött, ő is vele tart. Feltették a fiúra a sisakját és elindultak. Két háznyit haladtak előre, majd ez hetekig így is ment, minden alkalommal kicsivel messzebbre jutottak.

9 hónappal a baleset után Michael újra visszatért az iskolába. A teljes felépüléshez 1 évre volt szükség, kisebb rohamokkal, memóriakieséssel és viselkedési problémákkal küzdött ez idő alatt. Heti ötször járt fizioterápiára, emellett a memóriáját is élesítenie kellett. (A baleset után például arra sem emlékezett, miről beszélgettek 5 perccel korábban). A mentális terápia során egyre hosszabb ideig volt képes emlékezni. Az alvással viszont az összes aznapi emléke kitörlődött.

Folyamatos munkával néhány hónap múlva teljesen felépült és meg is változott: az addig csendes fiú örömmel újságolta mindenkinek, hogyan küzdött meg az akadályokkal.

Ma tesitanárként dolgozik St. Loius-ban. Idősebb testvérével kisebb triatlonokon is rendszeresen részt vett, bátyja pedig 2010-ben az Ironmant is teljesítette. Évekig tartó versenyzés után Michael, testvére és egy barátjuk 2016-ban teljesítették az egyik fél Ironmant Indianában. Ekkor már az idei, januári Ironmanre készült.

Forrás: runnersworld.com
Michael és testvére.
„Sosem kérdeztem, miért történt ez meg velem, hiszen tudom, ha elkezdek kérdezgetni, beleőrülök”
mondta Michael.

Az apja pedig a következőket nyilatkozta a fiáról:

„Minden egyes nap elmondom neki, hogy ő az én hősőm. Két héttel a baleset után teljesen összeomlottam és azért imádkoztam, hogy a legjobb legyen neki. Sosem éreztem akkora nyugalmat, mivel biztos voltam abban, hogy minden rendben lesz.”
Forrás: runnersworld.com
Michael a verseny előtti nap.

Az Ironman Lake Placid versenyén 14:38:17-es időeredménnyel ért célba Michael, összesen több mint 226 kilométert tett meg. A lehetetlennel küzdött, de sikerült neki.

Michael története hatalmas motivációt adhat, ahogy ezek az idézetek is, ha épp versenyre készülsz: