Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.
Az elmúlt évben hónapról hónapra figyelemmel követtük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Most elkészítettük az éves összegzést. Röviden: a nemzeti tőkésosztálynak nagyon jó éve volt.
Az év első három és negyedik hónapjában Szíjj László került a toplista élére, májusban a kormányzati plakátkampányokat bonyolító Balásy Gyula cégei lettek a legsikeresebbek, júniusban pedig a szerteágazó tehetségű Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést. A második negyedév győztese azonban még így is Szíjj László lett, aki az első negyedévben is a dobogó tetején végzett.
A július nem bővelkedett állami megbízásokban, de augusztusban ismét megindult a pénzeső, az első akkor a WHB és a ZÁÉV lett. Szeptemberben ismét Szíjj László nyerte a kormányközeli tenderbajnokságot, októberben Mészáros Lőrinc végzett a dobogó tetején, novemberben pedig a Valton.
Évvégi hajrá
Decemberben Mészáros Lőrinc lett a listavezető, a hozzá köthető (saját vagy gyerekei tulajdonában lévő cégek) ugyanis összesen nettó 105, 5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. Ennek nagy része, 63 milliárd forint egy útépítési megbízás a Duna Aszfalttal közösen, 21,5 milliárd egy vízügyi projekt, 13,7 milliárd forint pedig egy vasútépítési munka.
Az év utolsó hónapjában második lett Szíjj László 86,7 milliárd forinttal (ebből 63 a felcsúti polgármester cégével közösen elnyert útépítés), harmadik a WHB 12,9 milliárd forinttal (ennek jelentős részét, egy 10,7 milliárdot kitevő megbízást a Mikulás hozta), negyedik pedig a ZÁÉV 10,6 milliárd forinttal. Ötödik helyen, az első négytől jócskán lemaradva Balásy Gyula végzett 3,95 milliárd forinttal: a kormányzati propagandakampányokat levezénylő cégeket ezúttal Magyarország külföldi reklámozásával bízta meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
2.115 milliárd forint értékű tendert nyertek 2017-ben
Folyamatosan készített havi monitorozásunknak köszönhetően villámgyorsan összesíteni tudtuk a nemzeti tőkésosztály tavalyi egész éves eredményeit. Az eredmény megdöbbentő: a tíz kormányközeli vállalkozó érdekeltségei tavaly összesen nettó 2.115 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el.Az összeg nagy része, nettó 1.963 milliárd az első ötnél landolt:
– Szíjj László 606,5 milliárd
– ZÁÉV 430,79 milliárd
– WHB 342,5 milliárd
– Mészáros Lőrinc 299 milliárd
– Varga Károly 284,64 milliárd forint értékű közbeszerzés győztese lett.
Az éves szinten Top5 vállalkozás mindegyike az építőiparban dolgozik, ahogy a 67,27 milliárd forinttal hatodik helyre került Market is, amelynek Garancsi István a tulajdonosa.Hetedik lett a Fidesz kedvenc biztonsági cégeként elhíresült Valton 30,84 milliárddal, és a reklámosok zárják a listát: Balásy Gyula érdekeltségei 27,66 milliárd forint, Kuna Tibor kommunikációs cégei 14 milliárd, Csetényi Csaba vállalkozásai pedig összesen 12,4 milliárd forint értékű tendert nyertek 2017-ben.
Nagy részét az EU fizeti
Mivel a kormány évek óta folyamatosan Brüsszel ellen hergeli a szavazókat, érdemes megnézni, hogy az öt legsikeresebb cég által elnyert tenderek hány százalékát fizeti az Európai Unió.
Ez az információ minden közbeszerzési dokumentumban megtalálható, abban ugyanis kötelező feltüntetni az ajánlatkérőnek, hogy a megbízás árát a magyar költségvetésből, vagy valamilyen uniós forrásból fedezi. Táblázatunkban ezt is vezettük (kék színnel jelölve) a tavalyi év során, és most mutatjuk az összegzést.
A Mészáros-család cégei által elnyert közbeszerzések 83,3 százalékát az EU fizeti.
A WHB esetében ez az arány 74,5 százalék, Varga Károly vállalkozásainál 58,9 százalék, a ZÁÉV-nél 46,4 százalék, Szíjj László érdekeltségeinél pedig 44,1 százalék.
Ennek fényében elég érdekes, hogy Orbán Viktor tavaly többször nyilatkozott úgy, hogy a magyar gazdaság a saját lábán áll, és nem az európai uniós források működtetik.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
