Az elmúlt hétvége színes híre, hogy miniszterelnök-jelöltet választott az Együtt felekezet Szigetvári Viktor személyében. Miért ne? Farsang van, belefér. A politikus mindjárt nyilatkozott is a sajtónak. Lehet, mondta, hogy a választásokon abszolút többséget szerez egy baloldali, zöld- és liberális pártokból álló koalíciós csapat, és az fog kormányt alakítani.
Ezért ők már a következő hetekben megneveznek néhány árnyékminisztert, sőt nyilvánosságra hozzák az első kétszáz napról szóló programjukat. Lucifer is megmondta: a tett halála az okoskodás…
Karizmatikus ember ez a Szigetvári. Már a megjelenéséből árad a fentebb stíl. (Ha nem turkálná örökké az orrát, talán a civilizáció is befogadná.) Beszédeiben rendre hirdeti, jegyben jár a demokráciával. Sőt, ő maga a demokrácia.
Egyébként már a legutóbbi választás után kijelentette: 2018-ban el kívánják zavarni Orbán Viktort, e célból, ha kell, a legfőbb ügyészt is sittre küldik. Nem probléma, becsukják, oszt’ jó napot. Arcizma sem rándult, amikor kihirdette az ítéletet. Nem a bíróság – ő, Szigetvári Viktor, a demokrácia tántoríthatatlan híve küldi majd tömlöcbe Polt Pétert.
Már ennyiből is látni: hősünk vezető típus, a Jóisten is pallérnak teremtette. Nem véletlen, hogy már a 2001-es MSZP-kampányban feltűnt, amint olajozottan összedolgozott akkori főnökével, Ron Werberrel. Később Gyurcsány sajtófőnökeként is bevált, a Medgyessy-puccs után pedig Láriferi nyomban helyettes államtitkárrá emelte. Most meg, tessék, már miniszterelnök-jelölt…
Valamelyest beárnyékolta a jelölőünnepséget, hogy Komáromi Zoltán levezető elnök itt jelentette be: ő viszont kilép a pártból. Egyebek közt azzal érvelt, röhejesnek tartja, hogy egy egyszázalékos párt kormányfőjelöltet állít. Erre még a farsang sem mentség.
Semmi probléma, mi itt jót nevettünk.