Ezt a 12 éves nagy fiam kérdezte a minap. Hogy mit válaszoltam neki? Azt, hogy teljesen jogos a kérdése. Meg azt, hogy megismerjenek minél több dolgot. Na de azért mégis…… Rengeteg minden van, amit erőltetnek, de az ég világon semmi hasznát nem veszed később az életben.

Én is jártam iskolába, mint mindenki más. Több suliban is koptattam a padot. Meg mellé még pár tanfolyamon is. És őszintén szólva, egy-két kivételtől eltekintve, mindenütt volt olyan, hogy teljesen felesleges és értelmetlen dolgokra pazaroltunk el egy csomó időt, energiát. Aminek meg lett volna valami haszna, azt épp csak megemlítették. Már akkor sem értettem hogy ebben így mi a logika? Mostanában meg végképp nem.

Nagyjából képben vagyok az otthoni iskolai helyzetekről. Rengeteg helyen olvastam, hogy panaszkodnak a szülők, hogy a gyerekek durván le vannak terhelve. Meg ugye hogy bevezették ezt az egész napos sulit is….. Riogatják őket a dolgozatokkal, nem győzik a tempót már elsőben sem.

Na de minek ez? Hova kell ennyire rohanni? Egy elsős gyereknek? És hova tanuljon annyit, főleg olyat, aminek semmi hasznát nem veszi az életben? Emlékszem amikor otthon az óvónéni mondta a nagycsoportos fiamról, hogy: anyuka, nagy baj van, ez a gyerek nem tud EZERIG oda-vissza számolni! Én meg csak néztem rá, hogy miről beszél? Mi a töknek kéne tudnia az oviban? Nem egyetemre készül, hanem általános iskola első osztályba! És akkor a suliban mit fognak tanulni, ha már úgy kezdik az elsőt, hogy ezerig számolnak? Nem bírtam ki hogy ne röhögjem el magam.

Az itteni iskola azért ennél jóval lazább. Emlegettem már több posztomban. Néha talán túlságosan is. De én örülök hogy nem rettegnek, nem gyomorgörccsel mennek reggelente. Azt sem hallottam még tőlük, hogy félnének egy dolgozattól. Pedig azt azért írnak eleget. Bár itt inkább tesztek vannak. Verset sem kell magolniuk állandóan. Meg egymás előtt nem kell hangosan énekelni és felelni sem. Még egymás jegyeit sem tudják az osztályban. És itt nem kötelező egész nap a suliban ülni. A legnagyobbnak van hetente 2x hosszú napja, ami azt jelenti, hogy délután negyed négykor végez. Amikor a szülők reklamáltak érte, azt mondták, ha nem akarjuk, nem kell maradnia a gyereknek. Na de hogy akkor hogy pótolja azokat az órákat, az nem derült ki.

Meg itt már most, hatodikban szakirányt kell választania a gyerkőcöknek. Ez még nem kimondottam szakma, csak azt kell eldöntenie, hogy mi az, ami jobban érdekli. Hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki, majd kiderül. Egyébként itt is mindig balhé van a sulirendszer miatt, a németeknek sem tetszik a sajátjuk.

Emlékszem még, amikor én jártam iskolába. Torna órán mindig erőltették a szekrény-, magas-, meg távol-ugrást. Minek? Az egyik gyerek úgy bezúgott a szekrénybe, hogy alig találtuk meg csórót.

Azóta sem ugrottam egyiket sem. Csak a rossz jegyeket osztották érte. Vagy amikor ének órán kellett „felelni”. Egész héten csúfoltuk egymást utána. Senki nem lett énekes az osztályomból. Történelem órán, annyit szenvedtünk az őskorral, meg az ókorral, hogy a világháborúkig soha nem jutottunk el. És persze minden suliban kezdtük elölről az egészet. Vagy matekból szerintetek hányszor számoltam azóta logaritmust például? Vagy írtam mondjuk kémiai egyenleteket?

És nem azt mondom, hogy ez mind teljesen felesleges. Azt mondom, hogy rossz a megközelítése. Száraz és sokszor érthetetlen. Nem köti le a gyerekeket. Mért nem tanítják ezeket úgy, hogy a napi életben tudd használni?

Mondjuk hogy a takarítószereket nem biztos hogy jó ötlet összeönteni, mert még baj is lehet belőle. Melyik mérgező például és mit okoz? Hogy használj hozzá gumikesztyűt. Vagy hogy mit kell csinálni ha a konyhában valamilyen baleset ér. Vagy ha véletlen kigyulladt az olaj? Azért konyhai baleset elég sokszor fordul elő és sokan nem tudják, még a felnőttek közül sem, hogy mikor, mi a teendő? Vagy mondjuk verselemzés helyett, ha normálisan megtanítanák a gyerekeket írni, olvasni? Annyira értelmetlen volt például: „Mire gondolhatott a költő, amikor ezt írta?” Honnan tudjam? Ki az, aki rajta kívül tudja? És saját véleményed ne is legyen, mert az nem jó, azt mond, amit a tanár hallani akar! Esetleg ha megtanítanák a gyerekeket arra, hogy hogyan értelmezzenek egy szöveget? Hogy nem átfutom, hanem elolvasom, mert a kettő nem ugyanaz? Hogy addig nem írok alá semmilyen papírt, amíg nem tudom hogy mi van benne? Például egy szerződést! Hogyan írjak normális önéletrajzot? Hogy kell viselkedni egy állásinterjún? (állítólag a két utóbbit itt tanítják) Nem többet érnénk ezzel, mint a verselemzéssel? Vagy matekból például pénzügyi ismeretek logaritmus számolgatás helyett? Mondjuk a pénzről, bankokról, bankkártyákról, hitelekről? Hogy működnek? Esetleg tanulhatnának önismeretet. Hogyan kezeljem a stresszt? Mit tud kezdeni egy kamasz a hormonzavarával? Mit csináljak ha szekálnak, csúfolnak a többiek? Mit okoz ez annak, akit piszkálnak? Milyen következményei lehetnek? Közösségi oldalak és azok veszélyei. Szexualitásról- csak nem olyan szerencsétlen módon, mint nekünk annak idején. Egyáltalán, már ha köszönni megtanítaná őket valaki! Vagy ha beszélnének nekik a tiszteletről, a normális viselkedésről! Hogy nem esek át a másikon, nem rúgom vagy borítom fel, vagy megyek neki tátott szájjal, ha látom hogy ott van! A becsületről, tisztességről. A régen elveszett emberi értékekről. Hogy mi a szeretet, vagy az együttérzés? Vagy mondjuk az egészséges táplálkozásról? Esetleg a szelektív hulladékgyűjtésről? Már az is jó lenne, ha megtalálnák a kukát és nem mellé dobálnák a szemetet. Hogy mekkora probléma ez a rengeteg szemét amit termelünk például? Lehet ezeket a gyerekek életkorához igazítani és meg is értenék. Már ha lenne aki beszélne nekik ezekről!

Nem tudom, csak gondolkodom. De azt tudom, hogy én személy szerint az itt megemlített ismeretekkel sokkal többet tudtam volna kezdeni, mint mondjuk gyökvonással. És a szülőknek, felnőtteknek nem az a dolga, hogy a gyerekeket felkészítsék a való életre?

Kövess a facebook-on (Bridgette) ahol a posztok mellett extrákat is találsz. Ha tetszenek a képek, bejegyzések, nyomj egy like-ot. ;)

Köszönöm!