Közelednek a választások, a HVG megnézte, mit kapott Budapest ebben a ciklusban. Népszerűtlen gigaberuházások, több mint 700 kivágott fa, veszélybe sodort zöldterületek, folyamatos tiltakozások jellemezték az elmúlt négy évet. Így tapsolták el Orbánék az országnak szánt uniós ezermilliárdokat
Nem sok köszönet volt az elmúlt négy évben elindult budapesti nagyprojektben. Pedig a kabinet nem fukarkodott a neki fontos fejlesztések finanszírozásával: eddig összesen 136 milliárd forintot költöttek állami pénzből a városligeti múzeumnegyedre, az Orczy-parkban terjeszkedő Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) és a Dagály fürdő területén felépített Duna Arénára.
A beruházások azonban köszönőviszonyban sem voltak Budapest elfogadott városfejlesztési koncepcióival, a tervek pedig a nyilvánosság bevonása helyett egyre inkább titokban készültek. Nem csoda hát, hogy majdnem az összes projekttel szemben tiltakozások alakultak ki. Előfordult, hogy ezek megakasztották vagy lelassították a fejlesztéseket, de van olyan projekt is, amely megvalósult.
Csökkent a főváros önállósága
Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben is azonos politikai irányt követett a kormány és a főváros, a budapesti önkormányzat nem kapott több forrást városfejlesztésre, mint korábban. Ellenkezőleg, a kormány sorra fosztotta meg döntési jogosultságaitól a fővárosi önkormányzatot, hogy ott aztán saját hatáskörben, a főváros beleszólása nélkül valósíthassa meg a neki tetsző presztízsberuházásokat. A Városliget, az Orczy-park és a Kopaszi-gát esetében még új törvényt is hoztak azért, hogy kivonják azokat az aktuális fővárosi szabályozások alól. Igaz, volt olyan is, amikor Tarlós István főpolgármester ellenállt a kormányzati nyomásnak: az Erzsébet tér einstandja esetében sikertelenül, a Margitszigetre tervezett teniszstadionra egyelőre sikerrel mondott nemet.
Nem számíthatott viszont a főváros a kormány segítségére, amikor kellett: a Puskás Ferenc Stadion felújítása vagy a Duna Aréna esetében bármennyi költségemelkedés belefért ugyan, a 3-as metró felújításának növekvő költségeire viszont többször is hiába kért pénzt Tarlós a kormánytól.
Az elmúlt négy évben eddig talán soha nem látott veszélybe kerültek Budapest legfontosabb zöldterületei.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem például szabad jelzést kapott arra, hogy saját tetszésének megfelelően alakítsa át az Orczy-parkot és ott építse fel a számára szükséges intézményeket. Itt már a 400-at közelíti a parkban kivágott fák száma, az NKE eddig 50 milliárd forintot költhetett el a területen.
A kormány az egykor jól menő Dagály fürdő területét is állami tulajdonba vette, hogy ott építse fel a Duna Arénát. A fürdő mellett mintegy 100, az oda vezető sétány kedvéért további nagyjából 150 fát vágtak ki, az ott felhúzott aréna 46 milliárd forintba került.
Hasonló tervek merültek fel a Népligettel is: itt Fradiváros néven az FTC építhetett volna föl számára fontos intézményeket, de ez a projekt eddig igen keveset haladt, a park területén egyelőre nem vágtak ki fákat. Eddig szerencsésen megúszta a Margitsziget is: noha többször is felmerült, hogy hatalmas teniszstadiont építenének itt fel, a cikluszáró parlamenti ülésen törvényt is hoztak a beruházásról, hogy az össznépi (Tarlóséval kiegészült) tiltakozások és Áder János vétója hatására máris visszakozzanak attól. A vizes vébé keretében viszont szépen felújították a Margitszigetet.
Tiltakozások állították le a római-parti és városligeti fakivágásokat
Egy 2015-ös határozattal a Városliget Zrt. birtokába adták Budapest legnagyobb közparkját, hogy ott új múzeumépületeket építsenek föl. Pedig a kutatásokból kiderül, hogy a városlakók nem a főváros emblematikus közparkban szeretnék új múzeumok építését, nem meglepő hát, hogy a projekt erőteljes tiltakozást váltott ki. Az ellenállás hatására a Városliget Zrt. hozzáállása megváltozott: a Magyar Zene Házának, az Új Nemzeti Galériának az építését és a régi Közlekedési Múzeum felújítását egyelőre eltolta, felvetette, hogy a projektnek útban levő fákat nem kivágják, hanem átültetik, és előtérbe került a park megújítása is.
A Néprajzi Múzeum építkezése azért elindult az Ötvenhatosok terén. A Liget-projekt keretében összesen nagyjából 40 milliárd forintot költöttek el tavaly nyárig, mindössze 4 fát vágtak ki a Zene Háza építése miatt és további 38-ra adtak engedélyt tavaly novemberben a parkfelújításhoz kapcsolódóan.
A Római-partra tervezett mobilgát építése járt volna a legtöbb, az első tervek szerint akár 1500 fa kivágásával. Mind a mai napig nincsenek végleges látványtervek arról, pontosan hogy nézne ki a part a gát felépítése után, de az biztos, hogy tönkretette volna a kedvelt part ártéri jellegét. Ez volt az egyetlen nagyprojekt, amely a fővárosi önkormányzat, nem pedig a kormány beruházásában valósult volna meg. És itt mutatkoztak a legerősebb tiltakozások is: októberben a gát nyomvolnaláról tartandó népszavazást is kezdeményeztek, ami elől végül kitáncolt a főváros és visszavonta a partélre épített mobilgát tervét.
A tiltakozások itt is pozitív hatással voltak a projektre: Tarlósék – mivel ez nem váltott ki vitákat – a Római-partnál a Dunába ömlő patakok mentén ősszel megkezdték az árvízvédelmi munkákat, a Duna-parti szakaszon pedig újabb egyeztetéseket folytatnak a védmű nyomvonaláról.
Jól haladnak az Orbánnak fontos beruházások
Az egyetlen dolog, amire számolatlanul áramlott pénz Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök szenvedélye, a sport volt. A stadionok építésénél az sem volt probléma, ha a költségek sokszorosan átlépték az előre tervezettet – a Puskás Ferenc Stadion építését eredetileg még százmilliárdból akarták kihozni, de a tervezett költségvetés ma már 190 milliárd forint körül jár.
A Puskás Ferenc Stadion látványterve mnsk.hu
Szintén sok energiát fektettek a Budai Vár átalakítására, ismét a miniszterelnök álmát megvalósítva. A korábban ott működő intézményeket már kiköltöztették, de a minisztériumok Várba költöztetése egyelőre lelassult. Jól halad viszont a Karmelita Kolostor felújítása és a miniszterelnökség leendő székhelyének kialakítása. A legnagyobb fővárosi ingatlanfejlesztési projektet sem nehéz Orbán Viktorhoz kötni: a miniszterelnök "kötélbarátja", Garancsi István cége alakítja ki a Kopaszi-gáton a BudaPart lakónegyedet, benne a Mol új központjával. Budapest első felhőkarcolója kedvéért korábban még az érvényes magassági korlátozásokat is módosította a fővárosi közgyűlés, igaz, azóta Lázár János egy törvényjavaslatot is benyújtott, hogy mégse lehessen 65 méternél magasabb épületet felhúzni Budapesten.
Alig voltak szalagátvágások 2014 és 2018 tavasza között
A Széll Kálmán tér felújítása volt az egyetlen komolyabb köztér-rehabilitációs projekt, amely elkészült Budapesten. Ez jóval elmarad a korábbi ciklushoz képest, hiszen akkor mégiscsak átadták (emlékezetes módon többször is) a Várkert Bazárt, a Belvárost átszelő "Új Főutcát" és a felújított Kossuth teret is. Noha tervek régóta vannak Budapest szégyenfoltjai, a Rákóczi út, a Nagykörút és a rakpartok élhetőbbé tételére is, egyelőre semmi nem történt egyik ügyben sem.
Ingyen kaptunk egy remek közterületet, a Szabadság hidat
Paradox módon talán a legjobb dolog, amit Budapest lakói kaptak az elmúlt négy évben, teljesen ingyen és spontán jött létre. Először szükségszerűségből zárták le a hidat 2016 nyarán, majd a városlakók nagy kedvvel vették birtokba az üres hidat. Ebben az ügyben támogatólag lépett fel a fővárosi önkormányzat is, és tavaly már azért döntött a híd lezárásáról néhány nyári hétvégén, hogy azt ismét elfoglalhassák a kikapcsolódni vágyó fiatalok- írta a HVG.hu
És egy ehhez kapcsolódó HVG összeállítás:
Így tapsolták el Orbánék az országnak szánt uniós ezermilliárdokat
A Transparency International 2015 végén kiadott elemzésében arra hívta fel a figyelmet: ez az irtózatos mennyiségű pénz szinte vonzza a visszaéléseket. Ezt pedig a szervezet a pályázati folyamat több fázisában is tetten érte, a nagyprojektek kedvezményezettjeitől a döntéshozatal legmagasabb szintjéig – a kormányig. A „problémás” technikák:
indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célok
befolyás érvényesítése a projektkiválasztási folyamatban (a feltételeknek nem megfelelő cégek támogatása, a későbbi kedvezményezettre szabott döntések)
pályázatok kedvező elbírálása magas pályázatírói díjazás ellenében
pályázatok kedvező elbírálása túlárazott szolgáltatás igénybe vételéért és a túlárazott költségek visszaosztása
egy konkrét ajánlattevőre szabott közbeszerzés és a kiírás szakmailag indokolatlan finomhangolása a preferált pályázó nyerésének biztosítására
megbízás odaítélése azért cserébe, hogy a vállalkozó kifizeti a pályázó helyett az önrészt.
