Bhutan kb. akkora méretű ország, mint Svájc és olyan hegyes is. Délen Indiával határos, Északon a Himalájával. 1974 előtt teljesen zárt volt a turizmus előtt, a beutazásokat ma is korlátozzák és adóztatják.

Az ország egy antik civilizáció bölcséje és nagyon szép. Itt emelkedik 7.570 m magasba a Gang-Khar Puensum, amelyet sokan a világ legmagasabb hegyének tartanak. Megfelelő anyagi lehetőség és kalandvágy nélkül kevesen merészkednek oda – írja a NatGeo.

Ciril Jazbec szlovén fotós ezen kevés szerencsések közé tartozik. Nemrég bejárta az országot, ellátogatott a legkisebb falvakba, megismerte az erdőket, beszélgetett az emberekkel.

Fotói tipikus falusi környezetet ábrázolnak, csodálatba ejtik azokat, akik a modern élethez szoktak, de a háttérben mindig ott magasodnak a buja növényzetű hegyek. Ugyanakkor érzékelhető a változás is, a régi keveredése az újjal.

A nagy többségben buddhista lakosságú országot úgy ismerik, mint a boldog emberek hazáját és mint az érintetlen természetét.

A 90-es évek végén a kormány létrehozott egy szocio-gazdasági mutatót, amelyet „bruttó belső boldogságnak” neveztek el. Ez úgy működik, mint egy szociális hőmérő. Figyelmeztetet arra, hogy a gazdasági fejlődésnek nem szabad érintenie a hagyományos életstílust. A kezdeményezést az egész világon nagyra értékelik.

A mutató természetesen nem oldott meg minden problémát. Az ENSZ legalutóbbi felmérése a boldogságról Bhutant a 97. helyre tette. Van munkanélküliség és van szegénység is. Növekvő gondokat okoz a klímaváltozás. Az olvadó gleccserek árvizeket gerjesztenek, az esős időszakok viszont szabálytalanok lettek és időnként szárazság van. Bár az ország minimálisan okozója a változásnak, korlátozásokat vezetnek be a környezet védelmére. Az erdők 60%-a védett és az új struktúrákat fenntartható módon kell megépteni. Ösztönzik az elektromos autók és a közösségi szállító eszközök használatát. Ezekkel az intézkedésekkel Bhutan elérte, hogy a rengeteg erdő segítségével mínusz legyen a CO2 kibocsátása, vagyis az erdők több széndioxidot nyelnek mint, mint amennyit az ország kibocsát.

A fotós egy példával illusztrálta, hogy Bhutannak milyen különleges viszonya van a természettel: egy alkalommal laptopjára rászállt egy lepke és ő el akarta távolítani. Kísérője ezen felháborodott, és elmagyarázta neki, hogy minden élőlénynek van lelke és minden állatnak szüksége van helyre. A fotóst meglepte, hogy az emberek milyen szeretettel bánnak a földdel és az állatokkal. Ezt a buddhizmus hatásának tartja.