11 °C, Budapest
11 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
Szerda
12°
2018.02.25. , Géza
toptalq.hu toptalq.hu

20 dolog, amit soha ne mondj a gyereknek

Mindannyian tudjuk, hogy a szó veszélyes fegyver lehet. Egy ártatlannak hitt mondattal könnyen meg lehet bántani egy gyereket (és egy felnőttet is), vagy ki lehet benne alakítani olyan képzeteket, amik hamisak és károsak. Persze csupán egy rossz mondattól nem lesz lelki sérült senki sem, de azért figyeljünk rá tudatosan, hogy bizonyos dolgok ne hagyják el a szánkat!

„Ne viselkedj úgy, mint egy kisbaba!”

Egy gyerek nem viselkedhet felnőttként, mivel nem az. Ha úgy gondolod, hogy nem a korának megfelelő viselkedést produkálja, akkor gondold végig a helyzetét. Lehet, hogy stresszes, fáradt, vagy valami megijesztette.

„Mindent megteszek érted!”

A helyzet az, hogy ez nem igaz. A másik dolog pedig, hogy ha a gyerek túl gyakran hallja, akkor levonja a következtetést, hogy neki tilos haragot érezni a szülő irányába. Ez pedig rengeteg frusztráció és elfojtás kiindulópontja lehet.

„Remekül megoldottad a feladatot, de miért nem tudod mindig így csinálni!”

Sajnos a hangsúly a „de” szócska utáni mondatrészen van, a dicséret elvész, a gyerekben az marad benne, hogy a szülő derogálta őt.

„X valóban szép eredmény, de Y még annál is jobb lenne.”

Minden szülő szeretné hinni, hogy a gyereke zseni, így sokszor támasztanak magas, szinte tudományos igényeket feléjük. Ez sajnos visszafelé szokott elsülni, az elért eredményekre kell a  hangsúlyt helyezni ahhoz, hogy a gyerek „szárnyakat kapjon”.

„Edd meg a spenótot, hiszen egészséges.”

A kijelentéssel könnyen az a képzet alakulhat ki a gyerekben, hogy ami egészséges az szükségszerűen rossz ízű is. A szervezetünknek hasznos fogások  is nagyon finomak, helyezzük erre a hangsúlyt.

„Nagyon feldühítettél!”

A szülőnek feladata, hogy higgadt maradjon, akármi is történik. A gyerek az ő példája alapján tanulja meg, hogy miként viselkedjen. Ha szeretnénk őt nyugodtnak és dühkitörés mentesnek, járjunk elől jó példával. (Akármilyen embert próbáló is a feladat.)

„Ha megeszed, kövér leszel.”

A gyerek étkezését tényleg kontrollálni kell az egészség érdekében, de ezt inkább úgy tegyük, hogy ennek előnyeit hangsúlyozzuk. A fenti kijelentést csak az önbizalom csökkentésére jó.

„Kövér vagy.”

Valóban előfordulhat, hogy egy gyerek túlsúlyos és ezen mindenképp változtatni kell. De a negatív testkép és a szégyenérzet kialakítása éppen az ellenkező irányba terelheti a dolgokat.

„Kövér vagyok, valamit kellene tenni ellene.”

A gyerek szemében a szülő a világ leggyönyörűbb lénye. A fenti mondattal sértjük a világképét, ráadásul még azt a gondolatot is elhintjük benne, hogy rosszul is érezhetjük magunkat a saját testünk miatt.

„Azonnal fejezd be a sírást!”

A gyerek (és a felnőtt) természetes igénye, hogy kifejezésre juttathassa az érzelmeit, ebben nem szabad őt megakadályozni.

„Nem nehéz, meg tudod csinálni!”

Általában biztatásként hangzik el a mondat, de pont az ellenkező hatást érjük el vele. Lehet, hogy nekünk tényleg könnyű a feladat, de a gyereknek attól még nem az. Csak annyi fog megmaradni benne, hogy egy könnyű feladatot is képtelen volt teljesíteni.

„Fejezd be a hisztit!”

Ha be tudja fejezni, akkor majd befejezi. A mondat üzenete valószínűleg át sem jut a gyerekhez. Inkább mi maradjunk nyugodtak és várjuk meg türelemmel, amíg kijön belőle a feszültség

„Siessél, soha nem fogunk elindulni!”

Gyakori mondat, pedig teljesen felesleges, csak stresszlejük vele a gyereket. Inkább mindig a következő lépésre koncentráljunk, próbáljuk konkrétan arra rávenni csemeténket, hogy  öltözzön fel, vagy mosson fogat.

„Miért kell mindent százszor elmondanom?”

A zsémbelés soha nem jó stratégia, ha valamire rá akarjuk venni a gyereket. Ha állandóan ugyanazokat a kéréseket ismételjük, akkor inkább gondoljuk végig, hogyan tehetnénk másképp.

„Ilyen nagy fiúk/ lányok már nem ijednek meg!”

Az ember minden életkorban megijedhet. Ne vitassuk el a gyerektől az érzelmei jogosságát

„Ezt nem így kellene..”

A gyerek fejében a felnőtt "ítélete" határozza meg, hogy saját tapasztalatai és érzelmei helyesek és érvényesek-e. Ha  a felnőtt ezeket elutasítja, akkor úgy érzik, hogy ők maguk rosszak. Ha nem értjük gyerekünk viselkedését, akkor kérdezzük meg tőle, mit miért tett és próbáljuk meg beleképzelni magunkat az ő helyzetébe.

„Csalódtam benned.”

Ez a mondat általában akkor hangzik el, amikor a gyerek maga is szomorú, vagy ijedt. A szülő fenti mondata csak megsokszorozza a rossz érzéseiket.

„Most pedig azt teszed, amit én mondok!”

Mindig szakítsunk időt rá, hogy az elvárásaink okát elmagyarázzuk a gyereknek. Sokkal szívesebben teljesítik így a kérést. Ráadásul nem alakul ki bennük az a képzet, hogy a „felsőbb hatalom”  parancsának engedelmeskedni kell, akkor is ha nem értjük az utasítás okát.

„Ugyan, ez csak egy...”

Egy darab kő, egy törött játék, vagy egy vadgesztenye tényleg semmiség a szülőnek, de a gyereknek nagyon sokat jelenthet. Fontos lenne őt komolyan venni.

„Lusta vagy.”

Nem biztos, hogy lustának kell bélyegezni a gyereket, ha valamit nem csinál meg. Egyrészt oka lehet annak, hogy nem teszi meg, másrészt ezzel aláássuk az önbecsülését és elvesszük a motivációját a cselekvéstől.