toptalq.hu toptalq.hu

A világtörténelem legnépesebb városai

A ember társas lény. A homo sapiens hosszú története során jellemezően nem egyedül kóborolt, hanem csapatba szerveződve. Az emberi együttélés során jöttek létre a települése. Ezekben hol kevesebben, hol többen éltek együtt. A történelem folyamán mindig voltak olyan "megapoliszok", ahol - akkori mércével mérve - rengeteg ember lakott együtt. Íme a világtörténelem legnépesebb városai, a kezdetektől a XX. századig.

A Business Insider összegyűjtötte azokat a városokat, amik  világviszonylatban a legnagyobb lélekszámú településének számítottak az adott korban. A lista nagyon régre megy vissza, az emberi civilizáció bölcsőjének tartott Közel-Keleten kezdődik és Japánban ér véget. A cikk szerzője nagyban merített a Stanford Egyetem kutatójának, Ian Morris-nak egy nagyszerű könyvéből.

Çatalhöyük (Kr. e. 7000, 1000 lakos)

Çatalhöyük napjainkban (forrás: Wikipedia)

A mai Törökország területén található települést tartják a világ legrégebbi városának. Çatalhöyük téglákból emelt épületei olyan közel álltak egymáshoz, hogy a lakók tetőről tetőre közlekedtek. A település gazdag kultúrájáról az itt talált falfestmények és szobrok tanúskodnak. A város lakossága Kr. e. 6500 körül elérhette a háromezret, viszont Kr. e. 5700 körül teljesen elnéptelenedett.

Tell Brak (Kr. e. 5000, 4000 lakos)

Tell Brak ásatási helyszínei (forrás: Wikipedia)

A mai Szíria területén találhat település fontos kereskedelmi utak központja volt. A Levantei térség, Anatólia és Mezopotámia egyaránt könnyen elérhető volt Tell Barkból. A városban volt található a régészek által „Szem Templomnak” nevezett szakrális épület, ahol jellegzetesen nagy szemekkel ábrázolt figurák kerültek elő.

Uruk (Kr. e. 3300, 40 000 lakos)

Részlet Uruk térképéből (forrás: Wikipedia)

A mai Irak területén található ókori "gigaváros" az Eufrátesz folyó partján feküdt. A feltárások során magasan szervezett kultúrára bukkantak, az adózás és a társadalmi hierarchia megléte egyértelműen kimutatható. Uruk kulturálisan nagy hatást gyakorolt a környező városokra Irán területértől a mai Szíriáig.  A híres Gilgames-eposz szintén a városhoz köthető, a halhatatlanságra vágyó legendás király Uruk felett uralkodott.

Memphisz (Kr. e. 2250, 35 000 lakos)

A piramisok Memphisznél (forrás: Shutterstock/ Waj)

Memphisz az Egyiptomi Birodalom egyesítése után, Kr. e. 3100 körül vált az ország fővárosává. Fekvése miatt is alkalmas volt arra, hogy székhely legyen, hiszen Alsó és Felső Egyiptom határterületén található.  A város világhírét a közelében fekvő piramisoknak és a Szphinxnek köszönheti. Később Memphisz jelentősége (Théba és Alexandria felemelkedésével párhuzamban) csökkent.

Babilon (Kr. e. 1770, 60 000 lakos)

Bábel tornya Bruegel festményén (forrás: Wikipedia)

Az Irak területén található város Hammurabi rövid életű Babilóniai Birodalmának székhelyeként vált ismertté. A következő virágkorát a Kr. e. VI. században élte, ekkor épült meg Szemiramisz híres függőkertje, ami az ókori világ hét csodája között van számon tartva. Babilon neve a Bibliában is előkerül, az Ószövetség a bűn lakhelyeként emlegeti, illetve ide helyezi Bábel tornyának legendáját. A híres történetet talán a városban található egyik zikkuráta „ihlette”.  Babilon egészen a hetedik századig jelentős város maradt.

Théba (Kr. e. 1500, 75 000 lakos)

Hatsepszut temploma Thébában (forrás: Ian Lloyd)

A város a Középbirodalom évei alatt, a XI. dinasztia trónra kerülésével lett Egyiptom székhelye. Virágkorában jól szervezett közszolgáltatásokkal, élénk kereskedelemmel és hatalmas templomokkal rendelkezett. Dicsőségét és ragyogását Homérosz is megénekelte. Théba a Kr. e. XIII. században elvesztette fővárosi rangját, majd Kr. e. 667-ben az asszírok lerombolták. Napjainkban Luxor városa található a helyén.

Nimrud (Kr. e. 800, 75 000 lakos)

Nimrud palotája, ahogy az egykori régészek elképzelték (forrás: Wikipedia)

A mai Irak területén, a Tigris folyó partján található város az asszír Újbirodalom székhelye volt. II. Ashurnasirpal király uralkodása alatt sokat fejlődött a település. Egy hatalmas palotaépületet, templomokat, botanikus kertet és még egy állatkertet is köszönheti neki Nimrud.

Ninive (Kr. e. 700, 100 000 lakos)

Ninive egyik kapuja napjainkban (forrás: Wikipedia)

Ninive már Kr. e. 6000 körül lakott település volt, az Irak területén található város Istár istennő kultuszának székhelyeként vált ismertté. Virágkorát Kr. e. 700 körül élte, Szanhérib király ekkor határozta el, hogy a világ legfényűzőbb palotáját építi fel Ninivében. A hét négyzetkilométernyi területen elhelyezkedő városnak 15 kapuja volt és kiterjedt csatornarendszerrel büszkélkedhetett. Kr. e. 612-ben az asszír Újbirodalom katonái kifosztottál és lerombolták.

Alexandria (Kr. e. 300, 150 000 lakos)

Alexandria Kr. e. 30-ban  (forrás: Wikipedia)

Az egyiptomi várost Nagy Sándor Kr. e. 331-ben alapította és tette meg fővárosnak. Ezt a funkcióját mintegy ezer évig tartotta meg. A város adott otthont a világ hét csodája között emlegetett világíótoronynak és a kor legnagyobb könyvtárának.  A népes egyiptomi és görög lakosság mellett zsidók is szép számmal éltek Alexandriában. A római, majd a muszlim hódítással együtt a város jelentősége fokozatosan csökkent.

Róma (Kr. e. 100, 400 000 lakos)

A Colosseum napjainkban (forrás: Wikipedia)

Rómát a Kr. e. VIII. században alapították. A városból kiindulva a rómaiak meghódították az Itáliai félszigetet, majd az egész Mediterráneumot.  Julius Caesar gallok felett aratott győzelmével vált teljessé a Római Birodalom. Az ókori Róma nevezetességeit mindenki ismeri. A 80 000 nézőt befogadni képes Colosseum, a Fórum Romanum és a Pantheon ma is turisták millióit vonzza.  A város a IV. századig, a Nyugatrómai Birodalom bukásáig maradt a világ legnépesebb települése.

Konstantinápoly (Kr. u. 500, 450 000 lakos)

A Hagia Sophia napjainkban (forrás: Wikipedia)

A mai Törökország területén található város 324-ben lett a Római Birodalom székhelye. Az ötödik században, az eredeti főváros bukása után, a legnépesebb településnek számított, bár a hun fenyegetés miatt fokozatosan egyre kisebb lett.  Talán legismertebb nevezetessége a Hagia Sophia székesegyház, amit Justinianus császár építettet 537-ben.  700 körül már csak 100 000 lakos volt, de a 18. századig még mindig a nyugati világ legnépesebb városai között találjuk.

Chang (Kr. u. 600, 600 000 lakos)

Egy térkép a Szuj-dinasztia kori Changról (forrás: Wikipedia)

A Kínában található város hosszú ideig volt az ország fővárosa. Virágkorát a VI. században, a Szuj-dinasztia idejében élet. Ekkor vált az ázsiai ország a világ egyik legerősebb államává. A település kiterjedése 700 körül elérte a 30 négyzetkilométert, a lakosságszáma pedig az egymilliót.  Talán leghíresebb nevezetesség az a fákkal szegélyezett sugárút, aminek szélessége ötszöröse volt a New York-i Ötödik sugárút szélességének. A X. század elején, a Tang-dinasztia bukásával a város elvesztette jelentőségét. Xi'an néven napjainkig létezik. 

Kajfeng (Kr. u. 1000, 1 millió lakos)

Kajfeng a XII. században (forrás: Wikipedia)

A Nagy-csatorna mellett fekvő város a Song-dinasztia alatt volt Kína fővárosa. A világ egyik leginkább iparosodott települése volt, tele vasöntő üzemekkel, boltokkal, üzletekkel és színházakkal. A Kajfeng virágzását a környéken bányászható szénnek is köszönhette.

Hangcsou (Kr. u. 1200, 1 millió lakos)

Hangcsou egy 1412-es francia illusztráción (forrás: Wikipedia)

A Nagy Csatorna déli végénél található város fontos kereskedelmi központ volt. Ezen felül a Song-dinasztia éveinek második felében fővárosként is funkcionált. A XIII. században Marco Polo eljutott ide, ő "kétségen felül a világ legnagyszerűbb és legszebb városának" nevezte.  Egy évszázaddal később a marokkói utazó, Ibn Battúta a valaha látott legnagyobb városként jellemzi. A Song-dinasztia bukása után Hangcsou elvesztette fővárosi státuszát, majd fokozatosan csökkent kereskedelmi jelentősége is. 

Nanking (Kr. u. 1400, 500 000)

Nanking a Jüan-dinasztia idején (forrás: Wikipedia)

A Jangce folyó deltájában található település a Ming-dinasztiának köszönhetően lett Kína fővárosa.  Jong császár innen indította útjukra 1405-ben a Kincses Flotta néven ismert hajókat, amik aztán egész Afrikáig eljutottak. Később különböző politikai csatározások eredményeként a főváros Pekingbe költözött, ezzel együtt Nanking elvesztette korábbi jelentőségét.

Peking (Kr. u. 1450, 600 000)

A Tiltott Város (forrás: Shutterstock.com)

Peking a Ming-dinasztia alatt, 1420-ben lett Kína fővárosa. Ezt a státuszát azóta is őrzi.  Szintén ez a dinasztia kezdte el a település leghíresebb nevezettségeinek, a Tiltott Városnak és a Mennyei Béke Templomának az építési munkálatait. A belső lázongások, a külső támadások és a járványok ellenére Peking évszázadokig a világ legnépesebb városainak egyike volt. Lakossága 1800-ban elérte az 1,1 millió főt.

London (1841, 1,9 millió lakos)

London a XIX. században (forrás: Wikipedia)

London a Pax Britannica időszakában, a gyarmatbirodalom kiépítésével párhuzamban vált a világ legnépesebb városává. Az ipari forradalom eredményeinek köszönhetően 1914-ben már 7,4 millió lakos élt az angol fővárosban, ami kiterjedt vasút- és szennyvízhálózattal rendelkezett. Árnyoldalai nagyságából következtek, piszkos és zsúfolt helynek számított, ahol még a közbiztonsággal is komoly gondok adódtak.

New York (1925, 7,8 millió lakos)

Az Empire State Buliding építése (forrás: Wikipedia)

Az első világháború lezárása után az Egyesült Államok gazdasága rohamos növekedésnek indult. Ennek következményeként lett New York a XX. század első felének legnépesebb városa. Főváros soha nem volt, de pénzügyi központnak és nagyon jelentős kikötőnek számított, a bevándorlók egy jó része is itt lépett először Amerika földjére. A korszakban épültek meg a város jellegzetes arcát adó felhőkarcolók, mint például az Empire State Building (1931) és a Chrysler Building (1930). Ma 23,7 millióan lakják, de ezzel a számmal csak az ötödik legnépesebb városának számít.

Tokió (1965, 15 millió lakos)

Tokió napjainkban (forrás: marc emer, Flickr)

A japán főváros 1945 utáni újjáépülésével lett a világ legnagyobb városa.  A technológiai fejlesztéseknek, a kitűnő szervezettségnek és az USA-val kialakított jó viszonynak köszönhetően a II. világháború vesztese gazdaságilag igencsak megerősödött. A fejlődés 1989 után kissé lelassított, de Tokió a mai napig a legnagyobb lélekszámú város. Jelenleg 37,8 millióan lakják. Ráadásképpen a legjobb közbiztonsággal dicsekedhető nagyvárosként tartják számon.

Végül egy hír. Mindenki döntse el maga, hogy jó-e, vagy rossz. Ez még csak a kezdet. A XXI. században, ez előrejelzések szerint biztos lesznek ezeknél sokkal, de sokkal népesebb települések a Földön.


Forrás: businessinsider.com

További érdekes cikkeket találsz lentebb, az "Érdekes történelem" témánkban: