10 °C, Budapest
10 °C
Budapest
Holnap
12°
Holnapután
16°
Szombat
17°
2018.04.25. szerda, Márk
toptalq.hu toptalq.hu

Így néz ki a Nap kilenc különböző égitestről

Egy gyors túra gyönyörű naprendszerünkben?

Egyértelmű, hogy a Nap nélkül sehol sem lennénk - tömegvonzása tartja pályán a körülötte keringő bolygókat, de fénnyel és hőenergiával is ellát minket. Ron Miller grafikus nekilátott, hogy az ismert tudományos és űrkutatási tények feldolgozásával megmutassa, hogyan láthatnánk a Napot naprendszerünk minden egyes pontjáról.

"Nem csak a Nap realisztikus ábrázolására fektettem nagy hangsúlyt, hanem a bolygók és holdak felszínének megrajzolására is" - nyilatkozta Miller.

Lássuk hát a bolygóközi túrát!

 

szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. Egyike annak az öt bolygónak, ami a Földről szabad szemmel is látható. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el.

Távolsága a Naptól 1,43 milliárd kilométer.

 

merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, azonban nehéz észlelni - reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. 

A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül az első a Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a MESSENGER, amely további 30%-ot mutatott meg a bolygó felszínéből, amikor 2008. január 14-én elrepült mellette. Ez az űreszköz 2008. október 6-án és 2009. szeptember 29-én még kétszer elhaladt a bolygó mellett, majd 2011. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15 000 kilométerre a felszíntől. 

A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre. Azonban a Holddal ellentétben nagy, vasat tartalmazó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a. Felszíni hőmérséklete -183 és +427 °C között változik … ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.

 

vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szépség római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, maximális fényességénél még nappal is észrevehető. 

A kalauzcsillagok közé tartozik, mivel segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezés. Magyar neveit főleg a szabad ég alatt élő pásztoroktól kaphatta. A bolygó "csillag" elnevezése természetesen csak nem csillagászati értelemben, hanem általános, népies szóhasználatban állja meg a helyét.

 

a föld

A Föld 150 millió kilométer távolságban kering a Naptól.
Ha láttál már valaha napfogyatkozást, ez a kép ismerős lesz...

 

MARS

227 900 000 kilométer távolságra kering a Naptól, de a Mars felszínéről ma már nagyfelbontású fotókat is kapunk.

 

jupiter

A Jupiter (a képen egyik holdjáról, az Európáról nézve) az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének.  A Földről nézve átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid időre a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain).

A Jupiter főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja forgási ellipszoid (lapított gömb). A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek. A Jupitert számos űrszonda vizsgálta már, legismertebbek ezek közül a Pioneer és Voyager közelrepülések és később a Galileo űrszonda.A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét Iuppiterről, a római főistenről kapta.

 

urÁnusz

Ariel nevű holdjáról nézve látható a fenti képen , miközben 2,88 milliárd kilométerr távolságban kering a Naptól.

 

neptunusz

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb méretű óriásbolygó. Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el. Triton nevű holdjáról nézve láthatjuk, a Naptól 4,5 milliárd kilométerre keringve.

 

PLÚTÓ

A Plútó - törpebolygó. 2006. augusztus 24-éig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartották számon, ma pedig (az Eris után) a második legnagyobb törpebolygónak számít. Azóta a Neptunusz a legtávolabbi bolygó. A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból áll, nitrogén–metán–szén-monoxid légkörrel.

Bolygó besorolását azért vesztette el, mert a Kuiper-övben egy (azóta több) olyan égitestet is felfedeztek, amely nagyobb nála. Elliptikus keringési pályán mozog, átlagos Naptól mért keringési távolsága 5,91 milliárd kilométer.

Források: Ron Miller, IFLScience, Wikipedia

További tudományos érdekességekért görgess lejjebb!
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
További anyagok