Kádár-korszak

A rossz emlékű XX. század történelmének eseményei finoman szólva is megosztják a magyar közvéleményt. Ez alól a Kádár János nevével fémjelzett időszak sem kivétel. Van, aki paradicsomi állapotoknak látja a rendszerváltást megelőző időszakot, ahol (ha bizonyos tabukat nem bolygatott) gyarapodhatott és boldogulhatott bárki, Kádárt pedig a „nép egyszerű fiának” tekintik, aki a hatalma csúcsán is hokedlin ülve ette a krumplileveset. Mások az 56-os forradalom eltipróját látják az MSZMP első titkárában, a korszakhoz pedig az egypártrendszert, a besúgást, elnyomást és a szovjet megszállást társítják.

Nem meglepő, hogy az igazság a két nézőpont között (ha nem is pont középen) van, a Rákosi-érát követő években egy jóval szabadabb légkör jöhetett létre, de azért nagyon messze volt az ország a valódi demokráciától.  Ha nem is mindig egyforma jelentőségű tényezőkről van szó, akkor is tagadhatatlan, hogy jó és rossz egyaránt köthető a Kádár-rendszer éveihez.

A témában közölt cikkek jelentős része hosszabb lélegzetvételű és nehezebben emészthető. Több esetben talán erőszakoltnak tűnhet az egyik, vagy másik oldalra való besorolása, hiszen a korszakot érintő adott résztéma ugyanannyira „siker”, mint „bukás". Sajnos (vagy nem sajnos) ezek együtt járnak az időszak körültekintő bemutatásával. Mert a történelem ilyen, nincsenek (vagy csak nagyon-nagyon ritkán adódnak) egyértelmű, egydimenziós helyzetek, nagyon kivételes az, amikor sarkos ítéletet mondhatunk valamiről, vagy valakiről. De talán pont ez adja a tudományágnak a szépségét.

További részletek
(Inkább) pozitív
(Inkább) negatív
(Inkább) pozitív
(Inkább) negatív
(Inkább) pozitív
(Inkább) negatív
(Inkább) pozitív
(Inkább) negatív
További anyagok
Ha szeretnéd beágyazni ezt a gyűjtést az oldaladra illusztrációként, akkor másold be ezt a kódot.
Szélesség

Magasság