Civil ügyek
Vajon ki rendelkezhet a Norvégok pénzével? A civilek, akiknek a Norvégok szánják? Vagy a kormány? Ők is szánják valakinek, de nem biztos, hogy van közös keresztmetszet. Legalábbis ez volt az első nagyobb nyilvánosságot kapott ellentét egy civil szervezet és a kormányzat között. Azóta egyre többször hallatják a hangjukat a különböző civil szervezetek, gyakran a kormánnyal ellentétes véleményt képviselve.
Norvégia (nem tagja az EU-nak, de a közös piacnak igen) az EU-s kohéziós alapokhoz hasonló támogatást ad a szegényebb tagállamoknak. A pénz nagyobbik részét a magyar kormánnyal közösen költik el, míg egy kisebb részét civil szervezetek kapják, ennek elosztását az Ökotárs Alapítvány konzorcium intézi (intézte), és a lehetőséget pályázaton nyerték el.
2014 elejétől átalakította a magyar kormány a nagy pénzek elosztási rendszerét, és ezt rossz néven vették a norvégok, mert nem egyeztettek velük. Az egyébként is feszült helyzetet tovább rontotta, hogy a 2014-es választás után a kormány nekiment az Ökotársnak: Lázár János még államtitkárként kétségbe vonta a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezetek függetlenségét, LMP-közelinek titulálva a konzorciumot.
Ezután hadjárat indult az Ökotárs Alapítvány és partnerei ellen. Készenlíti rendőrség bevetése, házkutatás, lefoglalások - utóbbiakat a bíróság jogszerűtlennek ítélte -, míg a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezetek pedig beperelték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) – az egész civilellenes kampány elindítóját – közigazgatási jogkörben elkövetett károkozásért.
Ezek után a norvégok beszüntették a támogatás folyósítását, így amíg az ügy nem rendeződik, az ország sok pénztől esik el, ami meghaladhatja a 10 milliárd forintot is.
A Fidesz-KDNP kormány és a civil szervezetek viszonya azóta sem zökkenőmentes...
